Sziasztok!
Elérkezett az utolsó bejegyzés. Tudom, kicsit megkéstem vele. Most már több mint 2 hónapja véget ért a tábor és több mint másfél hónapja hazajöttem. Próbáltam visszazökkenni a régi kerékvágásba. Nagyon jó volt újralátni a családot, a barátokat, végre újra együtt bulizni a régiekkel de valahogy más volt. Az első héten csak ürességet éreztem. Tengtem-lengtem a világban és nem éreztem jól magam. Minden nap 3szor mentem fel facebookra hogy beszélhessek a tábori ismerőseimmel, és kezdtem el nézegetni a képeket csak úgy. Nem voltam hajlandó újra itthon élni. De mint utólag kiderült ezzel nem csak én voltam így. Három hónap nagyon hosszú idő és olyan nyomot hagyott bennem, ami egy életre megmarad. Volt október végén egy campleaders-es buli is. Küldtem is be képet több kategóriában: tábor legjobb pillanata, utazás legjobb pillanata, extrém..stb. A buli nagyon jól sikerült, szuper lezárása volt ennek a programnak. És a pályázatot is megnyertem az utazás kategóriában. Ezzel a képpel:)
Készítettek egy kisfilmet is ami a beküldött képekből lett összeválogatva. Szerintem nagyon jól sikerült! Aki esetleg eddig nem kapott kedvet egy ilyen nyárhoz ez a kisfilm után szerintem belelkesül:) Jó nézegetést
www.indavideo.hu/video/Campleaders_nyar_2009
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy magasan életem legjobb nyara volt. Sokan kérdezték előtte utána, hogy nem bánom elfecsérelni a nyaramat, a fesztiválokat, a bulikat? Előtte még azt mondtam, hogy az utána lévő utazás mindenképpen megéri, és hogy a tábor milyen lesz azt meg majd meglátjuk. Most utána azt mondom, hogy fele ennyire se szórakoztam volna ilyen jól ha itthon maradok. Amikor először megláttam a hirdetését ennek a programnak 2 dolog ragadta meg a figyelmemet: Amerika és 30 nap utazás. Onnantól kezdve gondoltam akármit megteszek hogy én ennyit utazhassak abból a pénzből amit kint megkeresek. Eszembe se jutott hogy ez a tábor olyan élmény lesz, ami magában megállja a helyét. Az utazás a megkoronázása volt az egésznek. Előtte és közbe eszembe se jutott egy percre sem hogy ne sikerülhetne. Nem tudom mi adta ezt a pozitív gondolkodást de, komolyan mondom egyszer se fordult meg a fejembe, hogy lerobbanhat az autó, vagy valami baj történhet..stb. Így utólag belegondolva elég merész volt az egész és megértem anyát, aki azt mondta, hogy amíg utaztam nem tudott nyugodtan aludni. De azt hiszem ez volt az egész kulcsa. Olyan hihetetlenül és naivan hittem hogy sikerülni fog hogy végül sikerült. Azt hiszem ebből a részéből is rengeteget tanultam.
A most következő legfontosabb kérdés: mi lesz jövőre??
Persze ezen volt időm már gondolkodni és azt hiszem meg is hoztam a végleges döntést. Visszamegyek Amerikába a Campleaderssel, de nem Chipinaw lesz a következő célpont. Megpróbálok egy másik tábort. Ennek több oka is van, de a legfőbb a változatosság.
Mivel ez a blog eléggé bevált és nekem is egy jó visszaemlékezés ezért valószínűleg jövőre is folytatni fogom. Egy új nyárral egy új táborral és új úti célokkal (ami lehet akár Washington, Miami vagy Mexikó is... ki tudja??:)) Addig is megmarad a blog, nem fogom letörölni. Ha valakit érdekelne ez a program akkor írjon emailt a petrakel@freemail.hu címre. Tudok válaszolni a kérdésekre, de sokkal bővebben: www.campleaders.com
Hogyha komolyan kedvet kaptatok akkor szóljatok légyszi, mert ha ajánlónak beírjátok a nevemet akkor kaphatok kedvezményt:)
Köszönöm mindenkinek aki olvasott és köszönöm a bátorító hozzászólásokat is.
See u next summer :)
Petra
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.